Sebő Ferenc 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerzett diplomát. A zene az egyetemi évek alatt is fontos szerepet töltött be az életében.

Csellózott az egyetem szimfonikus zenekarában, de bemutatkozott az Egyetemi Színpadon gitárral kísért népdalfeldolgozásokkal illetve József Attila verseire írt dalaival is.

A '70-es évek első felében építészmérnökként dolgozott előbb a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalatnál, majd az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjában. A munka mellett pedig a legendás 25. Színház tagjaként tevékenykedett, mint zeneszerző, előadó és zenei vezető.

1970-ben alapította meg korábbi évfolyamtársa, Halmos Béla közreműködésével a Sebő Együttes-t, mely rövidesen négytagúra bővült. Repertoárjukon a régi stílusú kelet-európai parasztzenék mellett énekelt versek -- többek között József Attila, Weöres Sándor és Nagy László költeményei -- szerepeltek. Az együttes tagjai népzenegyűjtéssel is foglalkoztak, és céljukká vált a megismert zenék eredeti formában történő tolmácsolása. A Sebő Együttes a következő években rendkívül fontos szerepet játszott a táncház-mozgalom elindításában. Két klubot is működtettek. A műegyetemi R-klub, és a zuglói Kassák-klub széles közönségréteget vonzott, rendszeresen látogatták népművészek, ismert alkotók és közéleti személyiségek egyaránt. A mozgalom szervezéséért 1978-ban Sebő Ferenc, Halmos Béla és Tímár Sándor megosztva Állami díjat kapott.

A kitűnő művész időközben 1973 és 1980 között a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadójaként is dolgozott. 1984-ben beiratkozott a Zeneakadémia zenetudományi szakára, ahol 1989-ben zenetörténet tanári diplomát és zenetudósi oklevelet szerzett. Ezt követően a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Zeneakadémia zenetudományi szakán népzenét tanított, tudományos kutatói munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársaként, valamint megtervezte és létrehozta a Zenetudományi Intézet nagy népzenei gyűjteményének, a Népzenei Típusrendnek számítógépes nyilvántartását.

Sebő Ferenc számos rádió- és televízió-műsorhoz illetve a legnevesebb magyar rendezők - mint Jancsó Miklós, Szomjas György, Zolnay Pál vagy Bódy Gábor - filmjeihez készített kísérőzenét. Komoly szerepet vállalt abban, hogy a népzene, a néptánc és a régi zene műfaja a televízió képernyőjére kerülhetett. Hosszú évekig voltak láthatóak a televízióban az ő nevéhez fűződő műsorok, mint a Cimbora, a Muzsikáló szerszámok, az Aprók tánca, a Zenelánc, a Nyitott Stúdió, a Musica Historica vagy a Hagyományok Háza.

1996-tól a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, 2002 óta pedig a Hagyományok Háza szakmai igazgatója.

Sebő Ferenc zenei tevékenységét több díjjal és kitüntetéssel ismerték már el.


Sebő-együttes:


Sebő Ferenc

(ének, tekerőlant, gitár, oud, citera)



Barvich Iván

(tárogató, bolgár  kaval, moldvai kaval, pánsíp, dvojnice, furulya, csellótambura, brácsatambura)



Perger László

(prímtambura, bolgár tambura, gitár, vokál)


A Sebő-együttes

(Nagyításhoz kattintson a képre!)


Videók:




József Attila: Rejtelmek

Nagy László: Ki viszi át a szerelmet

Orbán Ottó: Egy jó borivó vágáns éneke



József Attila: HarmatocskaHoratius/Sebő: LydiáhozWeöres Sándor: Őszi éjjel izzik a galagonya ruhája


A Sebő-együttes honlapja:
http://www.rejtelmek.hu